Abban bízok, hogy ismert, ahogyan a fidesznyik közbeszéd tartja, "bőrtangás jogvédők" Miszori bíró első fokú ítélete után is fenntartják és hangot adnak véleményüknek, hogy nemet kell mondani arra, amit a NER – tökéletes és hibátlan történelmi, politikai erkölcsi eltévelyedésében – meg mert tenni. 

Istent sem játszódunk a parlamentben, nem hogy népet, nemzetet. 

Most kell tudni újra nemet mondani a tényleges életfogytiglan embertelenségére, pont most, hogy ezekre az emberekre (bűnösök majd akkor lesznek, ha ítéletük jogerőre emelkedik), akik  minden jel szerint olyat tettek, amely a mi, magyar huszadik századunk legszörnyűbb náci bűneihez jó okkal mérhető, pont most, hogy Miszori bíró kimérte a tényleges életfogytot. 

Nagyon is helyes elborzadásunk nem uralhatja el az elménket ! Bizony, az elménket nem uralhatja el, mert az elménkkel kötelező kordában tartanunk a szívünk-lelkünk legmélyéről érkező, évezredes, gyönyörű bosszúvágyat, amely éppen úgy van benne abban, hogy kiemelkedhettünk az állatvilágból, mint bármi más, amelyet állat vagy növény nem csinál. 

Nem tudom, hogy milyen emberek lesznek ezek hosszú évtizedek után, nem lehet tudni, hogy évtizedekig tartó fegyházlétük alatt hogyan változnak, ha változnak, de azt biztosan tudom, hogy egy, a mainál békésebb társadalom lehetősége érdekében én örülnék annak, ha a gyerekem (azt én úgyse érem meg) azt olvashatná, mondjuk úgy kb. 2045 körül, hogy ezek a most elítélt emberek egy másik magyar bíró elé állnak, aki a közösség és a jog nevében újra megméri őket. 

Egy másik bíró elé, aki ma talán tizenöt éves gyerek még, ezért úgy, amiként például én, vagy akár Miszori bíró, fel sem fogja, nem is értelmezheti, hogy ezek miket cselekedtek. Egy másik bíró elé, aki majd dönt, hogy séta van vissza cellába, vagy lehetséges a séta valahová a cellán kívülre. 

Valahova máshova, talán egy sírhoz, vidéki temetőbe. Egy gyerek sírjához öregen, ráncosan, szál virággal a kézben, s talán futó könnycseppel a ráncok között, amelyből olykor egy is elég, hogy tisztára fürödjünk benne mindannyian. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.