Istennek hála, eldőlni látszik a legutóbbi absolute-no-pc Orbán-beszéd miatti vita, hogy mi magyarok mit értsünk joguralom (jogállam) alatt: a parlamenti többség meghozza a törvényeket, azokat kell jól betartani, és ezzel kész, de végleg. (Dönt jogerős bírói ítéletekről is akár, és ha azokat hibásnak véli, meg is semmisíti; dönt arról, hogy mi a közérdek, s ha azt veszélyben látja, akkor ellenérték nélkül sajátít ki magántulajdont.)

Valóban, a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyre inkább olyan többségi demokráciának tűnik, amely nem a nyugati joguralom, az angolszász "rule of law" (vagy a jogállam), hanem Rousseau szép népfelség elvén nyugszik, amelyből azonban az egymástól elválasztott államhatalmi ágakig se lehet eljutni, nem hogy ép, egész jogállami, joguralmi hatalmi rendszerekig. Ezt - mint sok mást az európai keresztény társadalom szervezési folyamatról - szintén Bibó Istvántól, a XX.századi Európa egyik legjelentősebb, de méltatlanul félre hagyott közjogi és politikai gondolkodójától tudhatjuk. Az államhatalmi ágak elválasztottságáról szóló akadémiai székfoglalójában arra is figyelmeztet, hogy a népfelség elve mellett a marxi történelmi és dialektikus materializmus a másik nagy eszme, amellyel úgyszintén nehezen férnek meg az elválasztott hatalmi ágak (ezért attól tartok, hogy bárki, Marxból kellően felkészült és tudatos baloldali magyar számára se jelenthet túl sokat a joguralom, jogállam eszméje). Érdemes felfigyelni, hogy Bibó erről 1947-ben értekezik, mintha érezné, hogy alig egy-két év múlva olyan hatalom kerekedik Magyarországon, amelytől az elválasztott hatalmi ágak, fékek, ellensúlyok,stb., végsőleg tehát a joguralom, jogállam a legmesszebb állnak.

A liberális/nem liberális demokráciák közötti választás nagy közösségi föladatának kijelölése mellett azonban akadt Orbán Viktor beszédében hasonlóan fontos olyan, amely talán nem kapott kellő figyelmet. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy hamarosan veszélybe kerülhet a nemzetállamok etnikai alapja, és feltette a kérdést is, hogy vajon akarjuk-e ezt.

Elő is vettem az Alaptörvényt, ellenőrizendő, hogy hogyan is állunk ezzel, majd ugyanarra jutottam, mint Semjén Zsolt Miniszterelnök - helyettes Úr, aki az Alaptörvény elfogadása után az egyik tévéműsorban büszkén jelentette ki, hogy új alaptörvényi rendünk nem definiálja Magyarországot nemzetállamként, a magyarországi etnikai, nemzeti kisebbségek pedig egyáltalán nem kell aggódjanak, hiszen ők államalkotó tényezők. Az alaptörvényi szövegből tényleg ez következik:

"A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz."

A magyar tehát több, sok kultúra által alkotott állam, a fenti idézet pedig igen pontos közjogi definíciója az ilyen államalakulatnak. Idegen szóból alkotott fordulattal mondhatjuk, hogy az alaptörvényi magyar állameszme a multikulti. 

Úgy tűnik tehát, hogy miután befejeztük a nemzeti konzultációt arról, hogy milyen legyen az új magyar többségi demokrácia - a nem jogállami áll nyerésre -, rögvest bele is kezdhetünk a következőbe: Kell nekünk a multikulti állam?

Nos, ez a multikulti nekem egyáltalán nem szimpi, azt javaslom tehát, hogy legyünk inkább nemzetállam. Miután lett ilyenünk, magyar nemzetállam, akár neki is foghatunk félteni azt a nyugati birodalomtól, romlott nyugati erkölcsöktől, különböző globalista uralmi központoktól, finánctőkétől, a lódarázstól, vagy tetszésünk szerint bármi mástól.

Azt azonban teljesen felesleges időpocsékolás féltenünk, amink nincsen.

(A poszt első felében azért tartottam fontosnak érinteni a liberális, nem liberális demokrácia ügyét, mert úgy hiszem, hogy addig nem is lesz nemzetállama a magyaroknak, amíg a liberális demokrácia, szép magyar fordulattal: a polgári demokrácia államhatalmi rendszere - az annak szükségéről szóló közösségi megállapodás - nem lesz maga a társadalmi minimum. Ez szükséges ahhoz, hogy egyszer valamikor olyanunk legyen, hogy "nemzeti minimum".)

süti beállítások módosítása